Áldást hozó eső?

Nyomtatóbarát változat
.
Áldást hozó eső?
.

Hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, árvizek, kiöntött folyók, belvizek. Egyre gyakrabban. Hozzá kell ehhez szoknunk? Együtt kell élni ezekkel a jelenségekkel? Megelőzhetőek a károk? Fel lehet készülni egy-egy ilyen eseményre?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztathatnak minket, ha az időjárást nyomonkövetjük. A több hetes száraz időszakot hirtelen viharok, nagy mennyiségű csapadék (sokszor jég) lezúdulása válthatja fel. Ilyenkor megtelnek árkaink, esetleg pincéink vízzel, akár a kisebb patakok is óriásivá duzzadva kilépnek a medrükből, a hömpölygő vízáradat feltölt aluljárókat, mélyebben fekvő útszakaszokat, elönt házakat.

Változó éghajlatunkon a nyári félév extrém zivatarai, felhőszakadásai mind gyakoribbá válnak, ezért is szükséges jobban odafigyelnünk főként hegy- és dombvidéki vízfolyásaink és csapadékvíz elvezető hálózatunk állapotára.

Az esetleges belvíz kialakulását mi magunk is megelőzhetjük egy kis odafigyeléssel. Ha ingatlanunk körüli közterületen található csapadékvíz elvezető árkokat, átereszeket, folyókákat és csatornanyílásokat rendszeresen kitisztítjuk, gyomtalanítjuk, a csapadékvíz zavartalan lefolyását segítjük, már sokat tettünk a megelőzés érdekében.

A vízelvezető rendszerek akkor tudják ellátni feladatukat, ha tisztán tartva, szükség szerint karbantartva elősegítjük, hogy azok a lehető legtöbb vizet el tudják vezetni. Veszélyforrás lehet ugyanis az árokrendszerben a víz útjába kerülő bármilyen akadály, hiszen meggátolja a víz elfolyását, vagy felduzzasztja azt. Ilyen esetekben a környező kertekben vagy akár lakóházakban is kárt tehet a víz.

Amit még megtehetünk egy-egy villámárvíz pusztító hatásának megelőzéséért:

A vízfolyások, patakok medreinek karbantartása, tisztítása. Az elmúlt évtizedek alatt a mederkeresztmetszetek általában leszűkültek (feltöltődtek vagy feltöltötték őket pl. hulladékkal) és így a meder már nem képes fogadni és levezetni az egyre nagyobb árvizet.

A vízfolyások ártereire történő építkezés mellőzése, amely sok-sok évtizeddel ezelőtt még természetes volt.

Az erdők megtartása a vízgyűjtő területen és ezzel a növényzet vízvisszatartó és árvíz-levezetést késleltető hatásának megőrzése.

Az árvízvédelmi berendezések állapotának megőrzése.

Átmeneti tározók építése a „többletvíz” befogadására – bár ez utóbbi igen költséges, a közvetett haszon (rekreációs hasznosítás, ivóvízbázis létrehozása) ellenére is.