Vásárlói jogaid

A fogyasztóvédelemről szóló törvény a fogyasztói jogviták gyors, egyszerű és olcsó rendezésének elősegítése érdekében hozta létre a békéltető testületek intézményét.

A szervezet a kereskedelmi és iparkamarák mellett működik, és fogyasztói panasz esetén három tagú tanácsban jár el, melynek egyik tagja a fogyasztóvédelmi szervezetek, másik tagja a gazdálkodó -kamarák- szervezetek által jelölt képviselő, akik közösen választják meg az eljáró tanács elnökét.

A békéltető testületek hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése

A békéltető testület általában egy ülésen a rendelkezésre álló dokumentumok és a felek meghallgatása alapján dönt.

Az eljárás fő célja az egyezség létrehozása a felek között, ami a gyakorlati tapasztalatok alapján –ha mindkét fél megjelenik a tárgyaláson- gyakran sikerül is. Ennek hiányában a Tanács ajánlás jellegű határozatot hozhat, melynek végrehajtása ugyan nem kötelező, de a Békéltető Testület közzéteheti azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, akik a tanács ajánlásának nem tesznek eleget.

Ma még sajnos kevés azon eseteknek a száma, amikor a gazdálkodó szervezet aláveti magát a tanács döntésének. Ezekben az esetekben a határozat bírósági ítélettel azonos hatályú, ugyanúgy, mint az egyezség.

Az eljárás a fogyasztó részére díjmentes és egy nyomtatvány kitöltésével egyszerűen megindítható, ha a gazdálkodó szervezettel a vita rendezése nem sikerült.

Bizonyos jogszabályban meghatározott termékek csak használati és kezelési útmutatóval forgalmazhatóak. Az ilyen használati és kezelési útmutatóban a fogyasztót magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról, és a termékhez csatolt magyar nyelvű használati és kezelési útmutatónak - termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének vonatkozásában - tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.

Elállási jog akkor illeti meg a vásárlót, ha a forgalmazó/ gyártó a hibás termék kijavítását és kicserélését nem vállalta, vagy e kötelezettségének a megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye, de megfelelő árleszállítást ekkor is igényelhet a fogyasztó.

A fogyasztót ezen felül külön jogszabályok alapján a szerződéstől számított nyolc munkanapon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg az ún. távollevők között kötött szerződések esetén (pl katalógusból röténő vásárlás, telefonon ,vagy pl interneten keresztül kötött szerződés) amikor is nem volt módja közvetlenül meggyőződni a termék tulajdonságairól, illetve a szerződéstől számított 15 napon belül gyakorolható elállási jog illeti meg azt is, aki üdülési jogot vásárol, mivel ezeknek a szerződéseknek a megkötését gyakran agresszív értékesítési módszerekkel, azonnali döntéskényszerrel és az érzelmi túlfűtöttségre apellálással, hiányos tájékoztatással érik el.

A jótállási kötelezettség alapján a gyártó, forgalmazó köteles garantálni, hogy a megvásárolt termék legalább egy évig kifogástalanul fog működni. Jótállás csak bizonyos, jogszabályban meghatározott áruk és szolgáltatások körére vonatkozik A kötelező jótállás bizonyos termékek esetén (pl. hűtő-, a mosógép, a tűzhely, a varrógép, a porszívó, a gépkocsi, a telefonok) a termék árától függetlenül minden esetben, míg más termékeknél (pl tévé, rádió vagy óra) csak bruttó 10 000 Ft vételár kötelező.

A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. A gyártó illetve forgalmazó a jótállási kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett: a vásárló rendellenesen használta a terméket, illetve az valamilyen külső behatás következtében romlott el. Jótállás esetén a meghibásodás idejét kell figyelembe venni, nem azt, hogy az mikor vált felismerhetővé.

A Szavatossággal ezzel szemben az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni. Szavatosság keretében nem a kereskedőnek, hanem a vevőnek kell bizonyítania, hogy ő vétlen a meghibásodásban, az már eladáskor benne volt az áruban, de az átadáskor, a szerződés teljesítésekor még nem lehetett észlelni azt. Akkor válik jelentőssé a szavatosság, ha a jótállási idő már letelt, hiszen a rejtett hiba későbbi jelentkezésekor a szavatosság még él.