Fogjuk meg a meleget!

Napjainkban az Európai Unió összes energiafelhasználásának 40%-a lakások üzemeletetésére fordítódik. Ezen belül Magyarországon a felhasznált energia 75% -a a fűtésre megy el. Tehát ha fűtési szükségletünket csökkenteni tudjuk, s ügyesen bent tartjuk a meleget, sokat teszünk pénztárcánkért és környezetünkért egyaránt.

Hogy is marad bent a meleg? A folyamat három egymásra épülő eleme a fűtéskorszerűsítés, a nyílászáró csere, és az utólagos szigetelés, amely együttes megvalósítása komoly beruházás, de így hozza a legjobb eredményt. Jó hír a lakásfelújításon gondolkodóknak, hogy megjelentek és 2009. augusztus 1. óta pályázhatóak a Nemzeti Energiahatékonysági Program kiírásai.

Régi épületek esetén nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az épület össz-hőveszteségének legjelentősebb részét, mintegy 30-50%-át, a nyílászárókon keresztüli szellőzés okozza. Ebből egyértelműen következik, hogy az esetek döntő többségében a felújítási munkálatokat a nyílászárók cseréjével kell kezdeni. Másodlagos haszonként jelentkezik a jobb hangszigetelés és a külső levegő szennyező hatásának mérséklődése. A szerkezetek hőszigetelő képességét az U-érték (régebben „k” érték) jelöli. A régi, korszerűtlen nyílászáróra jellemző hőátbocsátási tényező (U) 3-6 W/m2K. A modern, hőszigetelő ablakoknál ez az érték 1,4-1,1 W/m2K. – nyilatkozta Kiss Renáta, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület programvezetője.

A kereskedelemben kaphatóak 1, 2, 3 rétegű üvegezések, melyek levegővel, vagy különféle gáztöltettel (többnyire argon) vannak ellátva az egyes rétegek között. Magyarország klimatikus viszonyait figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a kétrétegű, levegő töltetű nyílászárók megfelelőek és eleget tesznek az EU és Magyarország által előírt épületenergetikai követelményeknek (U <1,6W/m2K). Külső nyílászáró szerkezetek vásárlása esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a műanyag, illetve fa keretezéssel ellátott nyílászárók közül melyiket válasszuk? Elmondhatjuk, hogy energetikai szempontból a két megoldás között nincs lényeges különbség, sokkal többet számít a keret profilja illetve a beépített üveg U értéke.

A Csalán Egyesület programvezetője hozzátette: „Ha nyílászáróink még elég jó állapotban vannak, csak kicsit javítani szeretnénk azok szigetelési mutatóin, illetve, ha cserére nincs lehetőségünk, fa ablakkeretek esetében járható út az utólagos szigetelés. A módszerrel egy átlagos lakás nyílászárói egy nap alatt leszigetelhetőek. A munkába bárki bátran belevághat, hiszen a szigetelésnek ez a formája nem igényel komoly előképzettséget.”

A módszer lényege, hogy a fa nyílászáró tokjába vagy a szárnyrészébe egy speciális marógéppel nútot/hornyot készítünk, és az előre lemért hézagtávolságnak megfelelő, 6-8-10-12 mm-es, szilikon alapú szigetelőanyagot egy behúzógörgő segítségével a nútba illesztünk. A szigetelés után azonos fűtési mód mellett a szoba hőmérséklete 3-4°C-kal emelkedik, mindeközben 15-20%-kal csökken a fűtésigény.

Az utólagos ablakszigeteléshez szükséges szigetelőgép kölcsönözhető a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesületnél, ahol szaktanácsokkal, szigetelőanyag beszerzési helyek ismertetésével is szívesen állnak az ügyfelek rendelkezésére.

Bővebb információ: Kiss Renáta, Csalán Egyesület, renata [at] csalan [dot] hu, 88/578-390

Kvízkérdések:

Van kedve játszani? Válaszoljon az alábbi kérdésekre és nyílt levelezőlapon vagy emailben küldje vissza címünkre (Csalán Egyesület, 8201 Veszprém, Pf. 222., vagy csalan [at] csalan [dot] hu) 2009. augusztus 31-ig! A helyesen válaszolók közül hárman jogot nyernek szigetelőgép bérlésére és 30 m-nyi szigetelőanyagra.

1. Hány rétegű üvegezés javasolható Magyarország klimatikus viszonyai között, hogy megfeleljen a jelenlegi épületenergetikai követelményeknek?

2. Magyarországon a háztartásban felhasznált energia hány százalékát fordítjuk fűtésre

3. Utólagos ablakszigeteléssel a fűtési költség hány százaléka takarítható meg?

A kérdésekre a fenti cikkben megtalálja a választ.

Várjuk a megfejtéseket!