Levéltetvek

Nyomtatóbarát változat

A növények leggyakoribb kártevői a levéltetvek.

Ezek az apró, általában zöld nedvszívók a virágokat, a hajtáscsúcsokat és a friss leveleket támadják meg, majd szívogatják a növényi nedveket, amitől a levelek foltosodni és torzulni kezdenek.

A tetvek mézharmatot választanak ki, ami vonzza a hangyákat, és elősegíti a gombabetegség és a korompenész kialakulását, a tetvek pedig veszélyes növényi vírusokat terjesztenek.

 

 

Nemcsak bosszantó, hanem igazi kártevő!

Mivel a levéltetvek okozta megbetegedések így akár a növény pusztulásához is vezethetnek, fontos, hogy minél előbb leszámolj velük, és távol is tartsd őket a növényeidtől!

 

Vedd észre időben!

Nagyon fontos, hogy szemmel tartsd a növényeidet, és szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül cselekedj. Ha úgy látod, hogy a levéltetvek még csak a növény egyes leveleit vagy ágait támadták meg, azokat bátran levághatod - ilyenkor nem szükséges feltétlenül vegyszerekhez nyúlnod. Mivel az apró kis élősködők a levelek fonákján éldegélnek, alaposan vizsgáld át a növényt, ha pedig már a permetezésre kerül a sor, akkor ezekről a részekről semmiképpen ne feledkezz meg.

 

 

Védekezz természetesen a tetvek ellen!

A katicabogarak falánk levéltetű-pusztítók; minél többel találkozol kertedben, annál nagyobb segítségre számíthatsz!

Ha permetezel, válassz környezettudatos/organikus szereket, melyek vagy erős illatanyagukkal elriasztják a kártevőt; vagy mechanikusan hatnak, és eldugaszolva a légzőnyílásait, megfullasztják a rovart; vagy pedig toxikusan, de ez a méreg az ember számára veszélytelen. Tehát nem szükséges a szomszéd bácsitól kölcsönkért szovjet vegyvédelmi felszerelést viselni a permetezéskor. Akkor is válaszd a biomódszert, ha meg szeretnéd enni azt, ami a kertedben terem.

Szalmiákszesszel, mosogatószerrel

A levéltetvek, legfőképpen a fekete fajták ellen - cserepes növények esetén - a zuhanyozást követően hatásos fegyver a szalmiákszesz is. Ebből két evőkanálnyit oldj fel egy liter vízben, és ezzel az oldattal öntözd/permetezd meg a növényt. Érdemes néhány nap múlva megismételned a kezelést, hogy biztosan megszabadulhass a kártevőktől. A zöld levéltetvek ellen bevethetsz mosogatószert is: ebből szintén elegendő kétkanálnyit feloldanod négy liter vízben, az oldattal azonban ne a növényt locsold, hanem a beteg leveleket mosd/permetezd át.

 

Csalánnal, kamillával

A csalán nemcsak egyike a leghasznosabb gyógynövényeknek, hanem kitűnő ellenszere a levéltetveknek is. Érdemes frissen beszerezned, hogy valóban hatásos, mégis természetes permetezőszert készíthess belőle. A csalánlé készítéséről korábbi biokerti tippünket ITT olvashatod. A csalán nemcsak elpusztítja a tetveket, de a növényt is erősíti.

A kamillából készült oldat szintén hatásos: fél kg szárított kamillát áztass 3 liter vízben néhány napig, majd szűrd le, és tízszeres hígításban permetezd vele a növényt.

Banánnal, dohánnyal

A levéltetvek áldozatává vált szobanövényeid gyökerei köré helyezz szárított vagy felszeletelt banánhéjat 3-5 centiméter mélyen a földbe, és meglátod, a kis élősködők hamarosan elmenekülnek.

Ha úgy látod, hogy a levéltetvek már egészen elszaporodtak, a szobanövényedet állítsd a fürdőkádba, alaposan zuhanyozd le, és csak ezután kezd kezelni. A banán mellett hatásos a dohányból készült főzet is.

Ehhez 10 dkg dohányt forralj fel egy liter vízben, majd alacsony lángon főzd még további egy-két órán át. A főzetet hagyd állni legalább 12 óráig, majd keverj el benne 2 dkg káliszappant. A főzetből két decit adj egy liter vízhez, és ezzel a híg oldattal permetezd a növényeidett.

Mikor permetezz?

Megoszlanak a vélemények, de amennyiben éppen rátűz a Nap a növényre, akkor NE permetezz. Az apró cseppek ugyanis lencseként fölerősítik a napsugarakat, és megég a levél. Ha kora reggel permetezel, akkor esetleg a még növényen lévő harmat miatt felhígul a szer, vagy nem szárad meg a levél. Ha este permetezel, akkor nedves marad éjszakára a levél, és ez sajnos kedvez a penészesedésnek. A délután nem rossz, de csak árnyékban.

Éppen virágzó növényt (rózsa, gyümölcsfa) nem szabad permetezni, nehogy árts a méheknek.

  • 1 tipp: Szélben ne próbálkozz a permetezéssel. Mindig szemből fúj :)

 

További hatásos módszerek: fokhagymával

A fokhagyma is kitűnő fegyver, ráadásul főzni sem szükséges: dugj néhány gerezdet a beteg növény földjébe, és meglátod, a gyökereken felszívódó aromától a levéltetvek hanyatt-homlok menekülnek majd.

Kerted tervezésekor vedd figyelembe a növénytársításokat, védőnövényeket; sok-sok munkát vesznek le a válladról!

 

Fényvisszaverő talajtakaróval

A fertőzött szobanövény földjére alufóliát vagy más fényvisszaverő anyagot kell teríteni. A napfény így visszaverődik a levelek aljára, ami a levéltetveket elriasztja, a növény növekedését pedig serkenti.

 

Újra megjelenhetnek a tetvek?

Sajnos igen, ugyanis a tetvek egy része tud repülni, és szépen átköltöznek másik növényre. Ekkor meg kell ismételni a permetezést.

 

És mi köze van mindehhez a hangyáknak?

A hangyák és a tetvek gyakran élnek szimbiózisban, mindkét fél számára kedvező életközösségben. A levélnedveket megemésztve a tetű édes mézharmatot ürít, amit szeret megenni a hangya. Ezért a hangyák gondozzák a levéltetveket; megvédik a levéltetű pusztítóktól (elriasztják közelükből a katicabogarakat!) és tisztogatják, masszírozzák őket, hogy azok minél több mézharmatot produkáljanak.

Lényeg a lényeg: ha levéltetűt látsz, gondolj egyből a hangyairtásra is!

Hogyan szabadulj meg a hangyáktól?
Vazelinnel vagy valami régi sűrű kenőccsel kétujjnyi szélesen kend körbe a növény szárát föld felett arasznyival, hogy a hangya ne tudjon felmászni a tetvekhez.
Keresd meg a hangyabolyt, és túrd szét.
Aprított páfránylevelet két napig erjessz vízben, és locsold ki a növény köré a talajra hangyariasztónak. A majoránna és a muskátlilevél is jó erre a célra, csak erős szaga legyen, mert azt nem szeretik a hangyák.

A cserepes/dézsás növények alá tegyél dupla (egy normál és egy nagyobb méretű) alátétet. A nagyobb alátétben mindig legyen víz, ami így megakadályozza, hogy a hangyák feljussanak a növényedre.