Klíma – Mi jövőnk – Mi jövünk! - felirattal üzentek Veszprémben a klímacsúcs végére

Nyomtatóbarát változat
.
Csalános klíma üzenet
.

A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) látványos klímavédelmi akciót szervezett a párizsi ENSZ klímacsúcs-zárása alkalmából Veszprémben. A döntéshozók megállapodtak Párizsban, de a valódi energia-átmenet, a gyakorlati klímavédelem továbbra is főleg az állampolgárokon múlik és ehhez megfelelő intézkedési és támogatási keretet kell a nemzeti kormányzatoknak biztosítania.

„A Föld Barátai felhívására civilek tízezrei szerveztek figyelemfelhívó akciókat szerte a világon, köztük Veszprémben is. Az üzenet közös: a Párizsi Megállapodás elégtelen és igazságtalan globális klímavédelmet jelent, nem védi a klímaváltozásnak kitett lakosságot a káros hatásoktól. Ezért olyan széleskörű klímavédelmi intézkedéseket kell életbe léptetniük a nemzeti döntéshozóknak, amellyel elősegítik a közösségi, önkormányzati energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezéseket„ – mondta Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke.

„A magyar kormányzat csak akkor mondhatja el magáról, hogy érdemi, hatékony klímavédelmi lépéseket tett, ha széleskörűen támogatja a lakossági energiatakarékossági beruházásokat úgy, hogy a tartalékokkal nem rendelkező, hitelképtelen energiaszegény családok kiemelten hozzáférnek e támogatásokhoz. Továbbá ha a hulladék megelőzést prioritássá teszi az égetéssel szemben.” – hívta fel a figyelmet Szalay Tímea

A Csalán Egyesület által szervezett megmozduláson a helyiek maguk is úgy érezhették, hogy elszántak és tettre készek a jövőnket erősen meghatározó éghajlatváltozási folyamatok mérséklésében. 

A Párizsi Megállapodás főbb hiányosságai:

- A globális felmelegedés 2 fok alatt tartását célozza, de csak „igyekszik erőfeszítéseket tenni” a felmelegedés 1,5 fok alatt tartásához.

- A fosszilis tüzelőanyagok kivezetését nem köti céldátumhoz vagy kibocsátás-csökkentési százalékhoz, csak annyit említ, hogy a globális kibocsátásoknak „mihamarabb” tetőzniük kell és a zéró kibocsátást 2100-re tervezi.

- Nincs jogilag kötelező eszköz, amivel javíttatni lehetne a 2020 utánra vonatkozó, elégtelen nemzeti szintű vállalásokon. A klímavédelmi vállalások növeléséhez csak egy harmatgyenge „facilitatív párbeszéd” terve szerepel 2018-ban, de ez sem kötelez a vállalások növelésére, javítására.

- A teljesítés hivatalos, globális első értékelése csak 2023-ban esedékes, és aztán minden 5. évben.

- Nagyon gyenge a „veszteségek és károk” mechanizmus, annak elismerése, hogy a klímaváltozás néhány hatása orvosolhatatlan. A szöveg következetesen nem említ kompenzációt vagy felelősségvállalást a klímaváltozás hatásai által érintett emberek számára.

- Az egyetlen jogi kötelezettség a pénzekkel kapcsolatban az, hogy a fejlett országoknak jelentést kell tenniük az általuk nyújtott pénzügyi támogatásokról – de arra nincsenek kötelezve, hogy nyújtsanak is támogatást.