Takarékosság, avagy hogyan érezzük jobban magunkat kevesebbel

Nyomtatóbarát változat
.
Takarékosság, avagy hogyan érezzük jobban magunkat kevesebbel
.

A takarékossági világnapnak talán sohasem volt még ekkora jelentősége, mint napjainkban. Érezzük, hogy jövőt tervezni egyre nehezebb, mert minden napra egyre kevesebb jut. Gondolkodunk, hogy hol lehetne még meghúzni a nadrágszíjat, hogy tudnánk még bölcsebben gazdálkodni afelett a kevés felett, amink van. Mindezt úgy, hogy közben felelősségteljesen gondolkodunk a jövőnk felett, azaz még tartalékolunk is. Korunk nagy kihívása ez, melyre mindenki a maga válaszát nap, mint nap megadja. De mi az, amire esetleg nem, vagy csak ritkán gondolunk?

Végig gondolta már, hogy mi az, amire valóban szüksége van? Mitől boldog igazán? Hogy tényleg akkora érték az, amiért minden erőnk bedobásával küzdünk, hogy megszerezzük? Vagy egyszerűen annak örülünk a legjobban, ha valakivel megértően tudunk beszélgetni? Ha látjuk felnőni és nevetni gyermekeinket, unokáinkat? Hogy van fedél a fejünk felett, van mit az asztalra tenni? Ha ezekre a kérdésekre őszintén válaszolunk, láthatjuk, hogy a boldogság nem az új technikai csodák birtoklásban rejlik, hanem valahol egészen másutt. Miközben gépként hajtjuk magunkat egyre fokozódó iramban, hogy „mindenünk” meglegyen, és mégis egyre szegényebbnek érezzük magunkat. Egy mondás szerint a gazdag az, aki elégedett azzal, amije van. Lehet, hogy mégis mindenünk megvan a boldogsághoz?

Aki boldog szeretne lenni és a jövőt felelősségteljesen tervezi, az bizony takarékoskodik. Ehhez érdemes végiggondolnunk, hogy mi az, ami nem a boldogságunkat szolgálja és amire a legtöbb energiát fordítunk. Itt tudunk ugyanis a legtöbbet megtakarítani. A legnagyobb takarékosság az, ha egyszerűen nem vesszük meg azt, amire nincs igazán szükségünk; ha nem ülünk be akkor az autóba, amikor az elkerülhető; ha nem fűtünk otthon feleslegesen, amikor nem vagyunk otthon; ha lehajtjuk a vízmelegítő bojlert, ha elutazunk….és még sorolhatnánk. Biztosan mindenkinek van ötlete a sor folytatására.

„Ha a rezsit nézzük, a magyar háztartások a fűtésre használják el a legtöbb energiát, vagyis, ha e téren találunk takarékossági tippeket, akkor az akár jelentős lépés is lehet már. Nem kell nagy költségeket befektetnünkehhez sem, hiszen a régi ablakokat akár leszigetelhetjük mi magunk, vagy a szobahőmérséklet csökkentése is nagyon nagy megtakarításokat eredményezhet. Egy hőtükör a radiátor mögött sok meleget bent tart a lakásban. Nagy megtakarítás érhető el már azzal is, ha a gáz, villany és vízóráinkat havonta leolvassuk, mivel így tudat alatt dolgozik bennünk a takarékosság iránti vágy. Verseny is lehet ez, melynek célja a következő havi fogyasztás 5%-kal való csökkentése (Ehhez pl. beállítom a bojlert arra a hőfokra, amilyen melegvízre szükségem van; ma nem nézek TV-t; kikapcsolom a készenléti üzemmódokat stb.…) és utána joggal lehetünk büszkék magunkra. A víztakarékosság is jelentős lehet, főleg ott, ahol öntözni kell. Locsolásra, WC öblítésre ugyanis kiválóan alkalmas az esővíz, amely gyakorlatilag bármilyen edényben gyűjthető nyáron. A vízfolyást megállítható WC tartály, a vízcsapra szerelhető perlátor (levegőt kever a vízfolyamba, így kevesebb víz fogy) pedig nem túlzottan nagy befektetéssel járó apró lépések a takarékosság útján.” – nyilatkozta dr Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke.

Az ötletek tárháza nyilván az Ön fejében is megvan, de segíthet ebben a Csalán Egyesület is. Lépjen hát bátran előre egyet, és látni fogja, hogy sikereitől nem csak takarékos, de boldogabb is lesz.

És közben nem kell azon agyalnunk, hogy „Miből fizetjük ki?”, mert megtakarításainkkal nem csak, hogy csökkenteni tudjuk a költségeinket (egyébként zöldíteni környezetünket), de talán még a párnába is jut.