Hibás teljesítés és a vásárló jogai

Ablakcserét tervező magánszemély felhívta a szórólapon már hosszabb ideje hirdetett vállalkozást, és műanyag ablakok beépítését rendelte meg. A vállalkozás szakemberei miután elvégezték a helyszíni felmérést, legyártatták a termékeket és beépítették azokat. A munka azonban sajnos nem sikerült tökéletesen, egyik-másik ablak szorult, nem akart becsukódni, máshol pedig nem volt jó az üzemben leszabott párkány - valószínűleg tévedés történt a felmérés során. A cég a helyszínen szóban vállalta, hogy a hibákat a „legrövidebb időn belül” helyrehozza, ám meggyőzte a megrendelő idős asszonyt, hogy ezek nem jelentős hibák, és a megállapodás szerinti teljes díjat felvette. A megrendelő megpróbáltatásai ekkor kezdődtek.

Miután eltelt jó néhány hét, a megrendelő aggódni kezdett, és megkereste a cég ügyfélszolgálatát, ahol megnyugtatták, csupán tévedésről lehet szó, és hamarosan kiküldik a cég „legjobb szakemberét”. A legjobb szakember azonban a további hetek elteltével sem jelent meg. Ekkor döntött úgy az időközben „panaszossá” vált fogyasztó, hogy igénybe veszi a Csalán Egyesület fogyasztóvédelmi programjának tanácsadását, és jogász segítségét kéri az eset értelmezésében és megoldásában.

Melyek ilyen esetben a panaszos jogai?

A fenti eset hibás teljesítés, melyért a vállalkozó felelősséggel tartozik. Ez a felelősség a szavatosság, melynek alapján a megrendelő elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. Ha azonban nem lehet a hibát kijavítani, vagy az aránytalan többletköltséget eredményezne, esetleg a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, a megrendelő megfelelő árleszállítást igényelhet vagy akár el is állhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban a szerződéstől elállni nem lehet. Ha a vállalkozó a kijavítást felhívás ellenére megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a megrendelő a hibát a vállalkozó költségére mással is kijavíttathatja.

Javaslatunk:

A hibás teljesítést fenti jogok érvényesítése érdekében mielőbb írásban jelezzük a gyártó, illetve a forgalmazó felé. A levélben tartózkodjunk a cég becsmérlésétől, inkább röviden és tárgyilagosan fogalmazzuk meg a problémát, és amennyiben nem történik érdemi előrelépés, nyugodtan keressük meg valamelyik fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetet, ahol hasznos tanácsokat kaphatunk az ügy megoldására. Tanácsért fordulhat többek között a Csalán Egyesülethez is (88-578-390, fogyasztovedelem [at] csalan [dot] hu) Néha a cég már annak hatására is jobb belátásra tér, ha látja, hogy ismerjük fogyasztói jogainkat, és elég elszántak vagyunk ahhoz, hogy azokat érvényesítsük is.

Ha a cégnél mégsem érnénk el sikert, a Békéltető Testület elé vihetjük az ügyet. A Békéltető Testület gyorsan, egyszerűen segítik a fogyasztói panaszok megoldását. Az eljárás a fogyasztó részére díjmentes és csak egy nyomtatványt kell kitölteni az ügy megindításához. Célja a fogyasztó és vállalkozó közötti egyezség létrehozása, ami - a gyakorlati tapasztalatok alapján - gyakran sikerül is. Az egyezség a bírósági ítélettel azonos hatályú. Ha az egyezség nem születik meg, a Békéltető Testület ajánlást tesz a vállalkozó felé. Az ajánlás nem kötelező érvényű, de azon vállalkozások neve, melyek nem fogadják meg a Békéltető Testület ajánlását, nyilvánosságra hozhatók.

Az „ablakos eset” végül rövid úton és az ügyfél számára többé – kevésbé megnyugtató módon rendeződött. Miután a jogász beszélt a céggel, azok az ablakokat kijavították, a párkány költségeire felvett pénzt pedig visszafizették a panaszosnak.