Néhány gondolat a fogyasztói csoportokról

Miről is van tulajdonképpen szó, mik ezek a fogyasztói csoportok? „A fogyasztói klubok alapvetően nem pénzügyi tevékenységet végző csoportosulások, ezek nem kölcsönt folyósítanak, hanem, ahogy az egyik érintett cég fogalmaz: „alternatív finanszírozási lehetőséget” kínálnak. A csoport tagjai a futamidő alatt havi rendszerességgel meghatározott összegeket fizetnek be, mely befizetések fedezik a havonta kisorsolt szerencsés csoporttag fogyasztó által megvásárolni kívánt termék árát. A rendszer nagyon bonyolult, és sok panaszos, sőt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint sem kapnak a belépők megfelelő tájékoztatást, mert ezek alapján az emberek általában nem ismerik fel pl. azt, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor.” – mondja Dr. Németh Sándor, a Csalán Egyesület fogyasztóvédelmi tanácsadója.

A fogyasztói csoport egy szerencseelemmel kombinált előtakarékossági program, ahol a csoport tagjai mindannyian folyamatosan fizetnek, azonban a dologhoz való hozzájutás sorsolásokon dől el. Előbb-utóbb valamennyi tag megkapja az általa áhított terméket, ami akár egy ingatlan vagy értékes gépkocsi is lehet, de az, hogy erre mikor kerül sor, előre nem látható. A rendszert tovább bonyolíthatja, az, ha egy-egy fogyasztó magasabb előtörlesztést vállal, úgy a sorsolás során kedvezőbb helyzetbe kerül.

A fogyasztói csoportok működése jogilag egyáltalán nem megoldott, így működésük, szervezésük és felügyeletük jogszabályok által kevéssé kontrollált. A szervezők ezt ki is használják, és a valóságosnál sokkal kedvezőbb színben tüntetik fel a konstrukciót és annak költségeit.

„A GVH az utóbbi időben igyekszik határozottabban fellépni – eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapítja meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása, hirdetései, toborzási módszerei alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütköznek. A fogyasztói csoportok szervezői hirdetéseikkel elsősorban az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célozza.” – nyilatkozta Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.

Ám a GVH gyakran hiába állapítja meg a jogsértést, és szab ki bírságot, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább.

Mit tehet a fogyasztó, ha már belépett egy fogyasztói csoportba és rájött, hogy az nem nyújt hitelt? Fontos szabály, hogy az aláírástól számított 30 napon belül mindenki meggondolhatja magát és kb. tízezer forint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás visszatéríti. Amennyiben a 30 nap eltelt, a szerződés felmondása nehézkes, vállalkozónként külön szabályozott és komoly anyagi veszteséggel járhat. Fenti veszélyekre tekintettel nem árt, ha fokozott óvatossággal jár el mindenki, aki ilyen típusú finanszírozáson gondolkodik. Ha ilyen, vagy akár más fogyasztói panasza van, segítséget kérhet a fogyasztovedelem [at] csalan [dot] hu e-mail címen a Csalán Egyesület jogi tanácsadójától is.