Otthonunk melege

Energiafelhasználásunk 75%-a fűtésre fordítódik, mely amellett, hogy egyre többe kerül, komoly széndioxid kibocsátással is jár. A széndioxid tudósok álláspontja szerint az éghajlatváltozás egyik legfontosabb tényezője, melynek hatásait már szinte nap mint nap érezhetjük.

Persze otthonunk melege létszükséglet, de érdemes elgondolkodnunk azon, hogy minél kevesebb hő távozzék a drágán felfűtött szobából. De mit is tehetünk ez ellen?

Egy átlagos családi ház melegének 30%-a távozik a tetőn át, 25%-a a nyílászárókon keresztül, és 40%-a az épület külső falain hagyja el otthonunkat. (Ugyanezen adatok panelház esetén: tető: 10 %, ablak: 60%, fal: 25%) Tehát ahhoz, hogy megfogjuk a meleget, mindenképpen érdemes - a nyílászárók cseréje mellett - külső falainkat (beleértve a tetőt és a pincét is) megfelelően szigetelnünk – nyilatkozta Kiss Renáta, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület programvezetője.

A fal építőanyagától nagymértékben függ a hőveszteség mértéke, mégis van egy elfogadott szabály. Hazai viszonyaink között szakemberek 12 cm szigetelőanyag felhelyezését tartják optimálisnak, ezzel az itt távozó hő 80-90%-a megfogható. Napjainkban 5-8 cm szigetelést alkalmaznak a legtöbben, és sokan nem is tudják, hogy a szigetelőréteg megduplázása csupán 15-20% - os költségnövekedést okozna. Ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor a 20 cm-es szigetelés javasolt.

Amikor leszigeteljük otthonunkat, egyben rövidül a fűtési időszak hossza is. Ez annak köszönhető, hogy az épületben lévő elektromos berendezések, és az épületben tartózkodó emberek által termelt hő, valamint az ablakon át a helyiségbe bejutó napsugárzás melege mellett nincs szükség plusz hőre, azaz a fűtésre. Így a fűtést elég lesz hetekkel később bekapcsolni, illetve hetekkel korábban kikapcsolható.

A külső hőszigetelés alkalmazásának nyáron is kedvezőek a hatásai. Melegben ugyanis, napsugárzás hatására házfalaink erősen felmelegednek. Hőszigetelés hiányában ez a hő gyakorlatilag akadály nélkül jut a helyiségek belsejébe és fűti azokat. Ezt a hatást jelentősen csökkenthetjük külső hőszigetelés alkalmazásával.

Az épület hőszigetelését érdemes közvetlenül az ablakcsere után elvégezni. Ez azért lényeges, mert a korszerű műanyag ablakok esetén nem a megszokott módon szellőzik a lakás. Így nő a páratartalom, és a páralecsapódás miatt helyiségeink penészesedhetnek. Ez a kockázat kiküszöbölhető, ha külső falainkat szigeteljük, hiszen így belső falaink melegebbek lesznek, és nem tud rajtuk kicsapódni a pára. A munkákhoz érdemes szakemberek közreműködését igénybe venni, mert a nem kellő szakértelemmel végzett szigetelés során kialakulhatnak hőhidak, mely házunk egyes pontjainak penészesedését eredményezhetik – tette hozzá a Csalán Egyesület programvezetője.

Jó hír, hogy 2009.augusztus 1-től pályázhatóak a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) forrásai, melyek 30-35%-os támogatást nyújtanak nyílászárók szigetelésére, cseréjére, fűtéskorszerűsítésre, utólagos hőszigetelésre illetve megújuló energiaforrás hasznosítására.

Bővebb információ:

Kiss Renáta, programvezető, Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület

renata [at] csalan [dot] hu, 88/578-390

Kvízkérdések:

Van kedve játszani? Válaszoljon az alábbi kérdésekre és nyílt levelezőlapon vagy emailben küldje vissza címünkre (Csalán Egyesület, 8201 Veszprém, Pf. 222., vagy csalan [at] csalan [dot] hu) 2009. augusztus 25-ig! A helyesen