Tudunk tenni, ha akarunk

A klímaváltozás mérséklése, a változó körülményekhez való alkalmazkodás – akár tudomást veszünk róla, akár nem- nagy kihívás mindannyiunknak. A megfelelő lépésekhez azonban minél szélesebb körű és pontos ismeretek szükségesek. Vajon tudjuk-e, mit tegyünk, ha közeleg egy nagy esőzéssel járó vihar? Vagy miben kellene változtatnunk ahhoz, hogy a folyamat negatív hatásai mérséklődjenek?

A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület NÉSt vagy Soha! Programja reprezentatív közvéleménykutatás keretében mérette fel a Veszprém megyeiek véleményét, attitűdjét és ismeretszintjét az éghajlatváltozás témakörében.

A Balatoni Integrációs Non-profit Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportja által végzett 400 fős reprezentatív közvéleménykutatást eredményei alapján a lakosság szerint jelenleg inkább globális probléma a klímaváltozás. Helyi problémának a megkérdezettek 49,2 % tartotta. Ez azt valószínűsíti, hogy a klímaváltozás valódi súlyossága még nem tudatosult kellően a társadalomban, hiszen kimutatható a „probléma létezik, de engem úgysem érint” effektus. Ugyanezt a kérdést 15 évvel későbbre értelmezve tisztán látható, hogy a probléma súlyosságát sokkal többen vetítik előre, de ahogy haladunk a globális szinttől (90,2%) lefelé, úgy, ha kis mértékben is, de csökken a problémát „vizionálók” aránya (országos szinten 84%, helyi szinten 77,3%).

„A kutatás eredményei azt mutatják, a lakosságot leginkább az árvízveszély, az aszálykérdés, a települések csatornázottsága és a viharok okozta problémák foglalkoztatják. A klímaváltozást a megye felnőtt lakossága problémának tartja, súlyosságának megítélése azonban árnyalt. A válaszadók nagy többsége valószínűsíti, hogy az éghajlatváltozás hatásai hamarosan globális méretűek lesznek, amelyek – már most is tapasztalható – súlyos időjárás változásokat eredményeznek. Mindez maga után vonja a háztartási költségek növekedését, valamint az egészségügyi problémák előtérbe kerülését. Sokak szerint megoldást jelentene az erdősítés, a vizes élőhelyek rehabilitációja, de mindenekelőtt fontos lenne, ha a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra irányuló ismeretek beintegrálódnának az oktatásba.” – mondta el Kiss Renáta, a NÉSt vagy soha! program vezetője.

A Veszprém megyei válaszadók szerint a klímaváltozást leginkább a gazdag országok pazarlása (77,2%), a gazdasági szereplők lelkiismeretlensége (75,9%), az emberi életmód (71,6%)valamint a világméretű népességrobbanás (60,9%) okozza. A széndioxid kibocsátás csökkentésének lehetséges módszerei között magasan támogatottnak tekinthető az erdőtelepítés (94,9%), a megújuló energiaforrások használata (93,1%), a hőszigetelés javítása általi széndioxid kibocsátás csökkentés (89,5%), a vasúti, vízi fuvarozás (84,8%), a helyi termékek, szolgáltatások használata (82%), a tömegközlekedés és kerékpáros közlekedés térnyerése (81,2%). Kritikusan viszonyul a Veszprém megyei felnőtt lakosság az új atomerőművek építéséhez és ahhoz, hogy fel nem használt széndioxid kvótákat vásároljunk a fejlődő országoktól. A megkérdezettek 93%-a szerint tudunk tenni az éghajlatváltozás mérsékléséért.

A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy Veszprém megye lakossága felismerte, hogy az éghajlatváltozás valós probléma, erősíteni kell viszont azt a hozzáállást, hogy a problémák megoldása mindannyiunk felelőssége. A Csalán Egyesület információkkal, tanácsokkal továbbra is segíti a megye lakosságát a cél elérésében.

További információ:

Kiss Renáta, renata [at] csalan [dot] hu, 88/578 390